|
Balatonszentgyörgy
A Balaton déli partjának talán legérdekesebb vára Balatonszentgyörgy határában található. A parányi, de annál érdekesebb alaprajzú Csillagvár igazi kuriózum. Maga az épület inkább építészeti kialakítása, mintsem történelmi múltja és hadászati jelentősége miatt érdekes.
A csillag alaprajzú épületet 1820-21-ben Festetics László építtette vadászház céljára. A kastélyszerű épület köré 1825-ben árkokat és töltéseket emeltetett.
A fedett vár központi helyiségében találhatók a kapitányi, az őr és pihenő szobák, és a konyha is, de itt van a több mint 30 méter mély kút is. A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum is. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli magyar könnyűlovasság díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az első világháború katonái zárják.
A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor működik. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.
Az épület mintegy 40 méterre magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falai, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, sarokbástyás sáncai, valamint görögkereszt alakú pincéje miatt egyedülálló a világon. Az ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak. A Csillagvár minden nap 9-18 óráig várja a látogatókat, a belépőjegy felnőtteknek 400 forintba, gyerekeknek 300 forintba kerül.
Keszhely
Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.
A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg. Zenei rendezvényei megközelítik a százat. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenye fák, török mogyoró, orgonák, fekete fenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken klasszikus színházi előadásokat élvezhet az ide látogató vagy gyertyafényes, zenés éjszakai kastély-látogatáson vehet részt. Kívánságra a kiállításokon tárlatvezető ad információkat, német, angol, olasz, orosz nyelven.
A parkot a Festetics család céltudatosan szépítette, gazdagította növényritkaságokkal is. Több mint 50 fafaj és bokorfaj hűvöse alatt lehet sétálni vagy a padokon megpihenni.
Közben eljutunk egy tavacskához, kis vízeséssel kombinált sziklakerthez, valamint a híres oroszlános kúthoz, amelyből nyáron friss, iható víz csorog. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk.
Zalaszántó
A Balaton-felvidék látnivalóinak sorában ma már kihagyhatatlan Európa legnagyobb buddhista sztupája, a zalaszántói. A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókat lenget a szél, halk mantra zene szól, füstölő illatát viszi a szél. A béke jelképe békétlen időkben.
Zalaszántó a Hévízt Sümeggel összekötő út mentén, a két várostól nagyjából egyenlő távolságra fekszik. A hangulatos település a Keszthelyi-hegység és a vulkanikus eredetű Kovácsi-hegy között húzódó Szántói-medencében található. A települést először a 13. században említik az írott emlékek, a falut ekkor Samtow néven említik.
Zalaszántó és környéke bővelkedik a természeti látnivalókban és az épített örökségekben egyaránt. A falu felett magasodik déli irányban a Rezi várhegy, amelynek 418 méter magas tetején messziről is jól látszik a hasonló nevű várrom. Szintén a közelben található a kedvelt kirándulóhelynek számító Tátika-vár is. A faluban 13. századi plébániatemplom és 15. századi - érdekes módon román stílusú - kápolna tarthat számot érdeklődésre.
Zalaszántó mégsem erről, hanem a 316 méter magas Kovácsi-hegyen álló, 24 méter átmérőjű, 30 méter magas hófehér sztupájáról a leghíresebb. Az építmény Európa legnagyobb sztupája és 1993-ban maga a Dalai Láma szentelte fel.
A sztupa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes kezdeményezte, s 1990-ben Zalaszántó polgármestere, Huszti Zoltán Ferenc javaslatára a falu mögötti Kovácsi-hegyen, a Világosvár nevű tisztást jelölték ki az építmény helyének.
A szentély felépítéséhez szükéges mintegy 40 millió forint néhány európai országból, valamint döntő részben Dél-Koreából származó adományokból gyűlt össze. A sztupa 1992 márciusa és szeptembere között épült meg magyar építészek és egy magyar építővállalat segítségével, s egy évvel később, 1993 június 17-én Tibet száműzött vallási vezetője, a 14. Dalai Láma, Tenzin gyatso szentelte fel nagy ünnepség közepette.
Az Emberi-jogok parkjában álló sztupa belsejében Buddha tanításait, ereklyéit és egy 24 méter magas életfát helyeztek el. A szentély központi helyén látható Buddha-szobor szintén Dél-Koreából származik.
A sztupát Hévíz felől haladva a falu után balra található bekötőúton lehet megközelíteni: a meglehetősen rossz minőségű úton mintegy 2 kilométert, majd az erdei úton újabb 1,5 kilométert kell megtenni, míg elénk tárul a hófehér csúcsban végződő kecses építmény. A belépés mindenki számára ingyenes.
A szentély mellett háromnyelvű emléktábla ismerteti meg a sztupa történetét a látogatókkal. A táblán ez ál: Sugározzon ez a Béke-sztupa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!
forrás:[origo] www.origo.hu/utazas/20090529-belfoldi-utaza-balatoni-nyaralas-latnivalok-a-balaton-kornyeken.html Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
